Nyomot hagyva
Ebben a menüben összegyűjtve találhatók nyomtatásban megjelent szövegeim. Vegyesen találhatsz itt verseket, novellákat, műfordításokat.
Tavasz a télben
Nehéz a reggel, ha rigó helyett, csak a
jeges szél felel, az álomból kiszakadt sóhaj-
ra. Egy rekedt torokban elfúló hajnali óhaj,
hogy bár csak őrizne még, a központi fűtés
száraz melege, hozna vissza édes álmot és
elnyújtott, kéjes ébredést. De szólít a dolog:
páros rohanás iskolába időre, csengőre. Topog,
robog, és morog, - időben ott lenni nehéz dolog –
szülő-gyerek tandem, összefogós ez a verseny.
Ha beérsz, győztetek, jutalom a nyugalom.
A visszaút már egész más. Monoton
a szokott irány. Jobbra fel, vagy balra le
választásom ma nem vitás: hosszú lába-
kon tipeg felfelé egy műremek, szú rágta
ablakkeretek körül – merre jár –, a kopott
festék lepereg.
*
Az idő ura
Kronosz! Legifjabb vagy te a titánok között
Nem kétlem hatalmad élő szövetek fölött
Ég és föld magzata uralod földi létemet
Sarlóddal kiszabod éltemet, s végemet.
Míg gyermek voltam megbújtál némán, álnokul
Türelmesen vártad, míg életem kivirul
S felfaltál köröttem gyermeket, felnőttet
De engem meghagytál későbbre, hogy megérjek.
Földanya! Miért kellett megszülnöd gyermeked?
Ha nem lenne, sohasem gyűlnének fellegek
Fiatalként azzal áltattál: Mindegy minden!
Időkapun lépegettem mámoros égen.
S miközben elmémnek bölcsesség adatott
Kisöpörtél alólam sok évet, hónapot
Tapasztalatból született a felismerés
Elszállt az ifjúság, s mi maradt, mily kevés.
Hellén istenek hitték, hogy halálod örök
De az idő nem állt meg, órád gyorsan pörög
Csak székhelyed tetted Itália földjére
Szaturnuszként álltál az ítészek élére.
Uranosz fia! Adj még haladékot nekem!
Ne fald fel testemet, hisz készleted végtelen
Talán váltsál léptéket időtlen órádban
Marad bőven elég az isteni tárházban.
Cserébe fogadd el hiteltelen érveim
Elfecsérelt óráim, napjaim, éveim
Nem tréfálok Szaturnusz, kössünk hát üzletet
Cserébe majd szolgállak, míg testem élteted!
/Megjelent. Túlparti antológia, 2010/
Jégcsap
Jégcsapvégen megcsillanó nap.
Sugarad, jég-fényed hívogat.
Ragyogva, ígéred a tavaszt.
Csalárd vagy te, akár egy
hideg nő, ki bájt mutat,
és lágyan körbeölelő
friss szerelmet, buja
testi kéjt ígérve töri
össze a sóvár lelket.
Lecsupaszít, lealáz.
Megfoszt minden
apró reménytől.
Te jégcsapon
illanó fény!
Nem vagy
más, csak
egy jeges
dermedő,
csillogó,
elmúló,
fénylő
csepp,
cse-
pp,
c
s
e
p
p
/Megjelent: Versbe álmodó, antológia, 2009/
Nimah Ismail Nawwab – Ezeregyéjszaka
Ha meghallom a búbos banka dalát,
éneke visszhangzik a pálmalevelek között,
és felsejlenek előttem az ősi idők,
szellemei, és a legendák:
Rendíthetetlen, bátor karavánok
róják a végtelen homoktengereket,
sietve az oázisok felé, ahol a szabadság
vándorai biztonságot lelnek.
Ott asszonyaik mosnak a meleg-vizű forrásokban
az örökzöld pálmák oltalmában
kosarakat fonnak,
főznek, varrnak, állatokat terelnek
napjaik kemény munkával telnek.
Szellemek és legendák:
Csillagok fényzuhataga
sejtelmesen világítja meg a sátortábort.
A hold ezüstsarlója
szinte megrészegíti a szakállas arcokat.
Fiatal fiú lába vad ütemet ver
a sivatag homokjába:
„Dana, ja dan dan”;
s a dalból fogant gyöngyök messze szállnak egészen az öbölig
„Dana, ja dan dan”
Mámorít a pirított kardamom illata,
körülölel a friss kávé aroma,
perzselő a meleg, az aranyszín-kampón függő edények körül,
és fiatal lányok félénk viháncolása
hallik, az osztott-falú sátrak felöl.
Tábortűz lángja imbolyog, lassan
parázzsá válik a fa, szikrák pattannak az égre,
táncol a törzs a „dana, ja dan dan” ütemére.
Egy búbos banka szomorú dala hallik
a csendes éjvégi légben, mint hajdanán:
egy új éjszázad hajnalán.
A szellemek és legendák
pedig, elszállnak a változások szelével.
Fordította: Nagy István Paphnutius, 2009. ©
/Megjelent: Napút, 2011/2. szám/
Káprázat
Víztükrön táncol
életre kelt árnya egy
kiszáradt fűznek.
*
Körforgás
Hajnalban pára
születik víztükörből,
nappalra meghal.
/A Napút pályázati anyagából, Víztükör, 2013/
(Megjelent: Napút 2013/2 szám)
Naplemente
Vakít a tüzes naplemente
Lábdihegy fölött,
Lángol a Balaton vize,
S az ég is, a túlparti hegyek mögött.
Apró hullámokon tündérek táncolnak,
Észrevétlen simítják ráncait arcomnak.
Fejem előtt egy fedezéktárgy
Téríti el a lebukó nap sugarát.
Úszás közben magam előtt terelek
Egy felpuhult gumilabda tetemet,
Mosolyogva kacsint róla Spongya Bob,
Visszakacsintok hát, kösz, most jól vagyok!
/Megjelent: Tékozlók és kuporgatók, Poet antológia, 2013/
Áradás – Apadás
/iker - haiku/
Áradás
Áradó folyó
Öntsd ki szomorúságom
Sodord bánatom
Apadás
Apadó folyó
Hordalékod itt hagytad
Vitted mindenem
/2009./
/Megjelent: Ezer magyar haiku Napkút Kiadó, 2010/
Vihar Judit – Ezer magyar haiku
Az antológia elsőként vállalkozik arra, hogy a nálunk nemrég meghonosodott és népszerűvé vált költői műfaj, a haiku magyar alkotásaiból gazdag válogatást nyújtson. E japán eredetű költemény először csak fordításokban jelent meg magyar nyelven. A japán költészet utáni érdeklődés az impresszionizmus elterjedésével függött össze a XX. század elején. Hiszen a haiku pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, a világról alkotott hangulatokat, érzéseket önti szavakba, arra bíztatva az olvasót, hogy tovább szője magában ezeket az impressziókat. A magyar költők is egyre többen alkották és alkotják meg ilyen típusú sűrített verseiket. Nemcsak a négy évszakot megéneklő klasszikus műforma bűvöletében írnak, hanem a modern haikunak is vannak követői, nem is kevesen. Ebben a gyűjteményben kétszáznyolcvankét magyar költő verseit olvashatjuk: szerzők határon innen, túl, olykor messze túl. A kötet avatott összeállítója, a tanulmány értékű előszó írója, Vihar Judit huszonöt témakörbe csoportosította a bő válogatásból merített ezer haikut. Helyet kaptak olyan halhatatlan költőink remeklései is a kötetben, akik még csak haikuszerű költeményeket írtak, így Radnóti, Jékely, Pilinszky, Petri György verseiben gyönyörködhet az olvasó. A magyar haiku azonban az idők során sajátosan magyar arculatot vett föl. Bizonyos esetekben a formája változott, máskor tartalmi jegyei alakultak át, de olyan haikukkal is találkozhatunk, melyek mind formai, mind tartalmi szempontból magyar jellegzetességekkel rendelkeznek (példa: a filozófiai töltetű epigrammaszerű haikumű). A kötet mindezen törekvések, s eredmények színes tárházát kínálja.
***
Ezer magyar haiku
Márjánovics Diána könyvkritikája
Megjelent - Kikötő on-line, 2010-12-01
„Japánkertbe lépsz”
Vihar Judit (szerk.): Ezer magyar haiku
Azt hiszem, nem szükséges bizonygatni, hogy a haiku - ez a rövidke, ám annál tartalmasabb műforma - virágkorát éli ma hazánkban. Azt, hogy szerzőink kedvelt műfajává vált, mi sem igazolhatná jobban, mint a Napkút kiadásában megjelent Ezer magyar haiku címet viselő kötet. Az antológia – címének megfelelően – ezer olyan haiku-költeményt tartalmaz, amely számos (szám szerint 282!) magyar nyelven alkotó költő tollából származik. A műfaj kedvelői számára tehát kötelező irodalom az 2010-ben megjelent kötet!
A haiku esszenciáját, működési sajátosságát Fodor Ákos e műfajra reflektáló (egyébiránt a kötetben is megtalálható) verse hatásosan érzékelteti:
A haiku
lábam előtt ült
egy madár, majd felröppent –
Nehezebb lettem.
Vihar Judit (az antológia szerkesztője, nyelvészprofesszor, irodalomtörténész, műfordító, a japán irodalom ismert szakértője) igazán informatív bevezető munkájából a fenti idézetnél persze sokkal egzaktabb jellemzőit ismerhetjük meg a műfajnak. A szerkesztő tudományos precízséggel mutatja be a haiku magyarországi meghonosodásának főbb állomásait. E bevezetőből kiderül például, hogy a múlt század elején a japán költészet iránti fogékonyság, mely a szerző szerint az impresszionizmus elterjedésének volt köszönhető, már abban az időben számos haiku-fordítást eredményezett. E - javarészt egy köztes nyelvről átültetett - műfaj hajdani és jelenlegi interpretátorai között tudhatjuk többek között Illyés Gyulát, a japán költészet magyarországi apostolának számító Kosztolányi Dezsőt, Faludy Györgyöt vagy Tandori Dezsőt. A tanulmányból megismerhetjük továbbá a klasszikus és a modern japán haiku-forma kialakulását, megszilárdulását, kötelmeit (ti. a klasszikus haiku háromsoros; a sorokban kötelező szerepelnie évszakszónak, szójátéknak, ismert földrajzi névnek, sorokat elválasztó hasítószónak stb.), illetve azt is, hogy költőink milyen nevekkel illették e műfajt (Bertók László: háromka, Szente Imre: jajku, Szűgyi Zoltán: pillangóhaiku).
A szerkesztő huszonöt ciklusba rendezte az antológiában szereplő műveket. Egy-egy tematikus egységet a bolgár származású képzőművész, Roszen Ruszev kifinomult illusztrációja és egy, a ciklus valamely verséből származó idézet nyit meg. Az első és egyben legterjedelmesebb rész verseinek esetében Vihar Judit egészen szabadon kezeli a haiku műfajának sajátosságait. Stiláris és tartalmi hasonlóságok alapján szerepeltet itt olyan szerzőket (például Radnóti Miklóst, József Attilát, Pilinszky Jánost, Weöres Sándort vagy Nemes Nagy Ágnest), akik „haikuszerű” verseket írtak. A japán műforma és az említett költők művei a következő gondolatban érnek össze:
„ezekre a versekre is igaz, amit a híres japán haikuköltők mondtak: a haikut kétszer kell elolvasni, egyszer, hogy megértsük, s utána még egyszer, hogy meg is érezzük”.
A következő ciklusokban már olyan igazi magyar haidzsinok (azaz haikuköltők) verselnek, mint Zalán Tibor, Villányi László, Dalos Rimma vagy Kovács András Ferenc. A témák többrétűsége (a bordaloktól kezdve a depresszión, humoron és szerelmen keresztül Istenig rendkívül sok téma szerepel ebben a kötetben) tanúskodik arról, hogy miért pont ebben a rövidke formában találták meg egyes magyar költők a kifejezés maximumát
GEO RÁDIÓ
(Megjelent, 2013-ban, magánkiadás)
A kötet szövegeinek szerkesztését csináltam, a Bevezetőt írtam, egy műfordításom jelent meg itt, valamit egy versemről írt humoros parafrázist a kötettulajdonos szerző, Kéthely Nagy Sándor.
Bevezető
A Székelynaptár szerinti Új kenyér havában, Kisasszony havának 28. napján, ami történetesen ekkor sredára, új magyarul szerdára esett, a Kopasz alias névre keresztelt gyöngybokrétás földmérők-gyöngye, a GPS-es helyzet-meghatározás felkenetlen papja, arra a megtisztelő és embert próbáló feladatra kérte fel az aszkétikus, a Núbiai-sivatagban majd kétezer éve vezeklő, Diocletianus idején fogságban megvakult, az Első niceai zsinatban felnemesülő bölcs nyomait követő költőt, Paphnutiust, hogy önsanyargatásának folytatása mellett, illetőleg annak fokozása képen írjon laudációt, és méltassa a libella-bokrétás, biatorbágyi, vagy valamerre a’ vidéken lakózó, időnként magasztosult mondatokat fogalmazó, briliáns rímeket foganó és klaviatúrába klimpírozó költő, a kutyabőrös Nemes Kéthely Nagy Sándor, a továbbiakban Sunci eddigi életművét jelképező sorait.
A feladat nem volt könnyű, hiszen ki tudna könnyelműen, magáról minden félszet és gátlást levetve bemerészkedni egy poéta lelkének labirintusába, ott megtalálni, megfejteni a kódolt csapdákat, felfedezni a költészet csodáját kibontakoztató rímképleteket, alliterációkat, megszemélyesítéseket és hasonlatokat. Felfedni az egyéni útkeresés közben kiizzadt, gyöngyökké koncentrálódott poéma-konkréciókat.
Az sem könnyíti a méltató dolgát, hogy mindezt annak figyelembevételével kell megtegye, hogy Sunci épp 50. születésnapjának megünneplése keretében kell ezen összegzést elvégezni.
Az 50 kerek szám. Bár, ha úgy vesszük, hogy 100-nak épp a fele, már nem is olyan kerek, hisz csak fél. Egy költő korában semmiképp sem tekinthető határkőnek és még inkább nem szakaszlezárásnak az 50-es szám. Már csak azért sem, mert Sunci ezen idő alatt nem alkotta meg eposzok, szonettek, hősköltemények százait-ezreit, csupán néhány tucat költeményt alkotott. Ha belegondolunk Pilinszky sem írt sokkal több verset. De ki tudhatja, hol van ennek a pályafutásnak a zenitje, mikor fog kicsúcsosodni, kulminálni a poéta teljesítménye. Sokan csak életük második felében érnek el a művészi léleknemesülés azon fokára, ahol felismerik küldetésük, és megfogalmazzák ars poétikájuk. Bár meg kell jegyezzem, hogy Radnóti, Petőfi vagy Appolinaire ily szép kort nem élhetett meg, ekkorra már rég halott volt. Nekik gyorsított tempóban kellett közölni a világgal mondandójuk, ám Sunci ráér.
Térjünk rá a költő verseinek értelmezésére. Az alkotás egy folyamat. Mindig valamilyen élmény átélése során, vagy következtében érez késztetést a művész, hogy gondolatait leírja. Egyfajta fénykép készül ekkor az alkotó lelkéről. Nézzük meg, és elemezzük Sunci fényképeit. Már első olvasatra kitűnik a könnyed szerkezet, a selyemszál vékonyságú szövet. Mintha egy gyönyörű filmsztárt látnák levonulni a Monte Carlo Casino lépcsőjén légiesen táncoló lila selyemsállal a nyakán, melyet meglibbent a nyílt tenger felöl pajkosan be-beszökő késő tavaszi, provence-i szellő sóval kevert levendula illata.
Provence, a modern kori édenkert, mindenhol feltűnik a versek olvasásakor. Hiszen Sunci, mint a kulináris élvezetek nagy barátja, számtalan virtuális utazást tett már dél-francia piacok zöldség-, hús- és fűszeres standjai között, miközben a főzés örömeivel foglalkozó költeményeit megírta. Akár egy csokrot is köthetett volna ezekből, mint kofa az illatos rozmaring-ágacskákból, mielőtt eladni indul egy hajnali órán, ám ez a gasztro-ciklus még nem jött létre, valószínűleg újabb szerzésekkel fogja gyarapítani a bokrétát.
A költő, a bor nagy szerelmese, hiszen nemcsak a garatot simogató nektárokról, de alkotóikról, a borászokról is zengett már ódát, feljegyezve nedűik nevét.
Verseinek következő, még szintén össze nem rendezett csokrát a barátairól és közös hőstetteikről írta, mely próbálkozásaival a naplót író Mikes Kelemen lábnyomaiban próbál lépkedni szaporán, mint az albát viselő jó ministráns papja után az ünnepi körmeneten, miközben elöljárója feje fölé tarja a baldachint.
Ahogy minden művész, nagy barátja Sunci is a gyengébb nemnek, bár, mint a házasság szentségében elkötelezett ember, csupán szürrealista képek, szimbólumok és a legrafináltabb költői mesterfogások szűrőjén átengedett képek jelzik e vágyának jelenlétét hipotalamuszában.
Nem utolsó sorban meg kell említeni Suncit, a földmérőt is, bár költészetében ez a vonulat meglehetősen vékony szálon futó (sovánka virgácsokon inogó) téma, de mindenképpen jelen van, amit jeleztem is a bevezetőmben, amikor is libella-bokrétás jelzővel kentem fel, s egyben javasolom, hogy a kezdeményező szándékkal fellépő földmérők-gyöngye, alias Kopasz a Nagy Napra, e libella-bokrétát tervezze meg, és kivitelezésében jusson eredményre.
Nagy dolog, ha valaki annyi, s olyan írásművet alkot, hogy az könyvben is alakot ölthet. Most egy ilyen esettel állunk szemben, ezért ne feledjük a könyv érték. Aki meghal, a könyvben továbbél. De könyvet csak az élők olvasnak, így az írók és költők az utókor gondolkodásában nyomot hagynak. Azt hiszem, nagyszerű megfogalmazása ennek Emily Dickinson – Egy könyv című verse, melyet bátorkodtam lefordítani és idetenni.
E verssel kívánok jó egészséget, hosszú életet és dagadó költői vénát a következő 50 évre!
„Nincs olyan fregatt, mint egy könyv
Mely távoli vidékekre visz minket,
Sem olyan versenyló, mint könyvlapon
Táncoló költészet.
A legszegényebbek is útra kelhetnek
Még adót sem kell fizetni;
Mily takarékos ez a szekér
Az emberi lelket is segíti!”
Tata, 2013. szeptember 05.
Nagy István Paphnutius
szót faragó, költő, műfordító
Hírek
Ezzel a címmel jelentkezik a szonett-ciklus újabb darabja!
Ezzel azonban még nincs vége, mint ahogy rombolásnak sem! :(
Versek menü: "A vér nem számít"*
Az ISIS szíriai és iraki ámokfutásának hatására készülő szonett-ciklus egy darabját közlöm. A mű érdekessége, hogy párhuzamot vonok Juhász Ferenc Minden szép volt ami élet című 26 darabból álló szonett ciklusának egyes darabjaival. Itt az első esetében, amely a 11. a Juhász versek között, kölcsönöztem a vers címét. További két szonett már elkészzült a ciklusból.
Tehát Versek menü: Mi bűnt tehetsz még tébolyúlt élet?
A japán versformák menüben a Napút folyóirat 2015-ös haiku versenyére küldött pályázati verseimet közlöm. Ebben a versenyben minden évben bekerülök a publikált szerzők közé. Idén is így történt. ...és hogy mely versek kerültek végül is nyomtatásba, az is hamarosan kiderül. A folyóirat borítójával együtt, újraközlöm a megjelent haikukat a Nyomot hagyva menüben.
A napokban találtam az archívumomban ezt az általam teljesen elfeledett, rövid írásomat, amelyet még nem közöltem le sehol.
Szerintem időszerű, mint volt, amikor írtam. Megtalálható a Rövid próza menü legelején.
A műfordítás menüben egyik kedvenc költőm, Emily Dickinson egy versét publikálom, amelyet tavaly fordítottam.
A Rövid próza menü új tartalommal egészült ki. Bulgakov születésének 124. évfordulója alkalmából egy eddig publikálatlan, régi írásomat teszem közzé, amely a Mester és Margarita hatására született. A címe: Bál a Holdon
Költők közt előfordul, hogy versben kommunikálnak. Radnai István költővel már több alkalommal is összetalálkoztunk az irodalomban. Egyszer parafrázist írt egy versemhez, majd egy rövid versikét egy közös koccintás után. Hát én következtem és megírtam az Alkotás című versem, amit neki ajánlottam. Erre válaszul kaptam a Dac remény és szellem címú poémát. Ezen irodalmi kapcsolatból szerepel most itt az utolsó két említett vers.
A geodéta szíve címmel írt, a földmérők himnuszának szánt dalszövegem és keletkezésének körülményeiről olvashatsz a Lélek-kapcsolat menü legújabb bejegyzésében.
A mai estétől aktiváltam a Vendégkönyv menüpontot. Kérlek használd, ha felkerested oldalamat! Köszönöm!
Fabó Kinga esszéjét 1985-ben írta. ´A határon´ c. kötetében jelent meg 1987-ben. On-line formában itt és most olvasható először!!!
Tehát a honlap egy új és exkluzív tartalommal, egy kiváló irodalmi személyiség esszéjének on-line premierjével tér vissza! A téma is érdekes és kissé bizar. Sylvia Plath öngyílkosságának pszichológiai, magánéleti körülményeit vizsgálja.
Hamarosan saját műveim feltöltését is megkezdem az elmúlt két év anyagából, illetve a nyomtatásban azóta megjelent írásokat is közlöm, érdekességekkel kiegészítve.
A nagy költő, Zelk Zoltán 7 versére írt paraftázisokat közlök, a Lélek-kapcsolat menüben.
A Nyomot hagyva menü új bejegyzése.
William Kilborn Knott amerikai költő. Született 1940-ben, elhunyt 2014. március 12-én. Emlékére fordítottam e rövid versét:
Műfordítás menü.
Egy 2008-ban fogant, Monet és Kassák hatása alatt íródott szürrealista képvers újragondolása.
Versek menü.
Egy rövid négysoros versike, egy szenzációs fotó és a hozzáillő zene hármasa nyújt élményt annak aki megnézi - meghallgatja - elolvassa.
Versek menü.
Karsten Möbius fotójához készült haikuszerű háromsoros.
Japán versformák menü.
6 haikut tezsek közzé, amelyek a facebook egyik haikucsoportjában meg 6 vers parafrázisaként születtek
Tehát: Japán versformák menü.
A napokban született ez a szocreál temájú írás.
Rövid próza menü.
A tavalyi évben számos verses prózát írtam, Napló helyett címmel. Folytatva ezt a hagyományt született ez a márciusi helyzetjelentés. Mindez egy új menüben található, amely a remélhetőleg születő prózák számára nyittatott.
Tehát Rövid próza menü.
Egy amerikai blog által indított haiku versenyre írtam a most publikált Téli haikut. Először a magyar változat készült el, utána a fordítás. Nem tudom elérek e valami eredményt vele, mindenesetre a verseny kiírója már jelezte tetszését, hogy idézzem:
"István, I am very impressed at the effort you took to participate in the contest. Definitely bonus points. Thank you. Alle"
vagyis: István, nagyon lenyűgözött vagyok azért az erőfeszítésedért, hogy részt veszel a versenyben. Határozottan bónuszpontok. Köszönöm. Alle
Egy rövid reflexió egy képre
+
A Yes egy újrakevert remekműve!
Versek menü
A tavaly írt haikuim közül a kedvencem vettem elő, hogy újragondoljam egy kicsit és mindjárt elkészítettem angol nyelvű változatát is egy nemzetközi haiku oldal részére, a Facebookon.
Japán versformák menü.
A 2010-ben megjelent összefoglaló munka recenzióját találtam meg nemrégen. Mivel szerencsére én is bekerültem a kötetbe (lásd Nyomot hagyva menü 1 000 magyar haiku bejegyzés), gondoltam a végére odateszem ezt a kritikai cikket is.
Tehát Nyomot hagyva menü - 1 000 magyar haiku - kritika.
"Ugye a rózsák nem halnak" címmel egy 2011-ben született versem képi, hangulati és egy kicsir szövegi újraértelmezése.
Versek menü.
A Napút pályázatára küldött 6 haikut közlöm a Japán versformák menüben.
Nagy örömömre szolgál, hogy a fészbukon nagy sikert aratott és itt is publikált, "Ha szobrász lennék" című versem kötetben is olvasható lesz. A tavasszal megjelenő antológia az Allegória Művészeti portál szervezésében valósul meg.
Egy másik megjelenés márciusban: a Napút irodalmi folyóírat szokásos évi haiku pályázatán idén is sikerült publikációt nyernem. Így márciusban a haiku tematikájú számban ismét nyomtatásban lesznek olvashatók haikuim.
Ha már haikuk: Folyamatosan fordítom Jack Kerouac mintegy 1 000 haikuból álló hagyatékát. Sok versike megértéséhez kutatómunkát is kell végezni, főleg a buddhizmus témájában. A versek megértéséhez számos kiegészítést, magyarázatot is mellékelni kell. Ez igen nagy munka, elvonja energiáim más művészeti tevékenységektől, beleértve az írást, publikálást is. Jelenleg mintegy 250-300 vers és körülbelül 60-70 lábjegyzet, magyarázó szócikk készült el.
Folyamatosan fordítom Jack Kerouac amerikai típusú haikuit. Kétségtelenül hatnak rám. Most három ilyen haikut közlök, amelyeket most írtam.
Japán versformák menü.
Hugo Ball a dadaizmus egy vezértalakja volt. Versét 2011-ben frdítottam le. Most azért publikálom újra, nert szenzációs képet találtam hozzá.
Műfordítás menü!
Ez az időszak a pályázatírásról szól. Ezért kevesebb idő van publikálásra. Most a Kelemen kör szonettíró versenyére küldött két szonettemet teszem közzé. A feladat kiírása szerint egy Tavaszi Kata nevű modellhez, illetve a hölgy fényképeihez kellett szonettet írni. Először csak viccnek gondoltam a kiírást ezért az egyik szonett humoros -Szerelmes szonett Tavaszi Katához (vagy valaki máshoz)- mondanivalóval készítettem el.. De meg akartam mutatni, hogy a hagyományos szonetírásban is bírom a versenyt, ezért írtam egy hagyományos verset is (A Múzsához).
3 limericket publikálok Vadludak címmel.
Versek menü
2010-ben jelent meg a rövid életű Túlparti irödalmi kikötő antológiája. Ebben 4 versemmel szerepeltem. Az időjárás miatt a Tavasz a télben címűnek van most aktualitása.
A Nyomot hagyva menü legújabb bejegyzése tehát: Tavasz a télben
Annak idején nagy sikert aratott a Jégcsap című versem, amely eredetileg jégcsap formájúra íródott, úgynevezett képvers. 2009-ben jelent meg nyomtatásban is.
A Nyomott hagyva menü legújabb bejegyzése tehát a Jégcsapról szól.
Lindsay egy nagyon érdekes versét fordítottam le. Elsőre nem jön ki a lényeg. Szójáték, amely lehetőséget ad egy jó előadónak a nyelvi- mellett, a színházi játékra. Márpedig Lindsay egy jelenség volt a színpadon, aki a teatralitás minden eszközével élt.
Tehát : Műfordítás menü:
Két öreg varjú
Egy újabb lélek-kapcsolódás, egy újabb írás hátterének felfedése a lélek-kapcsolat menüben.
Az amulett.
Először olvasd el az esszét, majd a novellát.
Remélem, nem lesz elfecsérelt idő.
Ismerd meg a kecskeköröm amulett titkát.
Vachel Lindsay szenzációs versét fordítottam le. Ki találna ki ilyet, hogy egy csörgőkígyó eszével gondolkodjon. Persze Esopust leszámítva.
A csörgőkígyó mondása.
Műfordítás menü.
A Műfordítás menüben Charles Bukowski versét közlöm, amelyet a napokban fordítottam. Javaslom, hogy a mellékelt linken látogasd meg régi honlapomat is, ahol Bukowski egy másik verse is olvasható.
Egy versfordításom a Napút 2011-es évfolyamának 2. számából.
Nyomot hagyva menü.
A Nyomot hagyva menüben két haikut közlök, amelyek a Víztükör című pályázat után jelentek meg a Napút 2013/2-es számában.
Egy, a közelmúltban megjelent könyv kapcsán született két, tartalmában szinte megegyező bejegyzés a Lélek-kapcsolat és a Nyomot hagyva menükben
Szepsy István borász.
Mint írtam, a lélek - kapcsolat menüben főlem megrendelt szövegek is helyet kapnak majd, hisz ezek megírásához is kapcsokódi kell egy másik ember lelkivlágához. Így történt ez most is.
Egy 2012-ben írt haibun felújított változata.
Japán versformák menü.
Lassan beindul az oldal. Már vannak tartalmak szinte az összes menüben, kivéve a Humoros és a Vendégkönyv menüt.
Ma a Versek, a Japán versformák és a Műfordítás menükbe tettem új szövegeket. Jó szórakozást!
2014 január elsejétől új honlapot indítok. Persze, ha ezt olvasod, akkor már tudod. Már régen ért bennem a gondolat, hogy újra fussak neki, gondoljan át egy honlap koncepcióját. De azért kellett egy igazi löket, hogy megcsináljam. Nos, a sors megadta ezt a löketet. Egyik napról a másikra kizárt a saját oldalam. Csupán külső szemlélődőként tudtam meglátogatni. A rendszergazdával történt levelezés sem vezetett eredményre. Próbáltam feltöretni is ... Senki nem tudott segíteni rajtam.. Lassan háromhete nem tudtam publikálni. Megérett a gondolat. Új honlap kell! Persze, kár lenne az előzőt feladni, és kár lenne mindent megváltoztatni! De azért lesznek változások, amelyek az olvasást segítik. A legfontosabb, hogy az új írások lesznek legfelül, tehát közvetlenül elérhetőek.
Az írások folyamatosan kerülnek feltöltésre, így először lehetnek olyan menük, amelyekben nincs tartalom. De mindenhol lesz előbb - utóbb. Új menüpontok is indulnak. Nehéz kordában tartani gondolataimat, ezért a újabb, más koncepcióju menükbe terelem őket.
Találkozhatsz majd régebbi írásokkal is, de valamilyen új körülmény okán. Például a parafrázisok, ajánlott versek, közös munkák területén, vagy abban az esetben, amikor bizonyos verseket a múltból ciklusokba rendezve közreadok.
Egyenlőre ennyit.
Ja, még egy fontos dolog! Minden menü elején megtalálható lesz az elősző honlap linkje, ezért az egy kattintással bármelyik lap tetejéról elérhető lesz.
Jó szórakozást!